Informális eszmecsere a néprajz helyzetéről a mai Magyarországon

2018. április 4-én Paládi-Kovács Attila és Kósa László akadémikusok kezdeményezésére Bodó Sándor a Magyar Néprajzi Társaság elnöke informális eszmecserére invitálta a szak több elismert képviselőjét.  Mint a legszélesebb kapcsolati hálózattal működő társadalmi beágyazottságú szervezete a hazai szakmai területnek a Magyar Néprajzi Társaság szervezte a találkozót, melynek a Néprajzi Múzeum adott helyet. A szűk körű indító beszélgetés célja elsősorban egy tervezett helyzetfelmérés irányainak kijelölése, illetve az egyes részterületekkel kapcsolatos részletes áttekintés szempontjainak mérlegelése volt. Az eszmecsere célja volt annak eldöntése, szükséges-e szélesebb körben felmérni, megvitatni a hazai néprajzi kutatások jelenlegi helyzetét és a következő években vállalható teendőit. A találkozó eredményessége érdekében a résztvevők (Balogh Balázs, Borsos Balázs, Bodó Sándor, Fülemile Ágnes, Kemecsi Lajos, Kósa László (írásban küldte el észrevételeit és javaslatait), Landgráf Ildikó, Paládi-Kovács Attila, Petercsák Tivadar, Sárkány Mihály, Vargyas Gábor) az alábbi fölvetésekkel kapcsolatban készültek tömör (6 perces) összefoglaló vélemények megfogalmazására:

1.    Kell-e változtatni a szak elnevezésén, kutatási paradigmáin, kánonján?
2.    Milyennek ítéli meg a szak tudományközi helyzetét Magyarországon, különös tekintettel az MTA és a múzeumi kutatóhelyekre?
3.    Hogyan ítéli meg a szak részdiszciplínáinak helyzetét, jövőjét?
4.    Milyen a néprajz helyzete a magyar közgyűjteményekben?

A megbeszélésen számos konkrét javaslat megfogalmazódott. Teljes egyetértés volt abban, hogy időszerű a magyar néprajztudomány helyzetének újbóli áttekintése. A résztvevők hangsúlyozták a társadalmi hasznosság szempontjainak érvényesítését, illetve a kortárs jelenségekkel kapcsolatos hiteles szerepvállalás jelentőségét a szaktudományi tevékenységben. Többen rámutattak, hogy a helyzetfelmérés nem nélkülözheti a tényszerű adatok, statisztikák tanulságait. Tekintettel a korábbi felmérésekre, a munkálatok fókuszába az utóbbi 20-25 év változásait kell állítani. Szükség van a különböző intézményi területek (közgyűjtemények, egyetemi és főiskolai oktatás, kutatóintézetek, folkmozgalmak és intézményeik), illetve a részdiszciplinák (folklorisztika, anyagi kultúra és muzeológia, kulturális antropológia) helyzetének felmérésére, továbbá a kutatáselméleti és módszertani kérdések elemzésére is.   Az eszmecsere eredményeként az MTA Néprajzi Bizottságának és az MNT elnökségének koordinálásával elindul a szakágak és intézményi területek helyzetét elemző ankétok sorozatának előkészítése. A munkálatok végső célja egy összegző, az egész szakot áttekintő, tömör helyzetértékelés kidolgozása, az aktuális teendők és irányok felvázolása.